Miért óriási átverés a csont nélküli csirkeszárny?

Ha külföldön járunk, sok étteremlánc kínálatában találkozhatunk a fent említett finomsággal, és a legtöbbünk szépen be is dől neki.

A csont nélküli csirkeszárny valójában már legalább 15 éve a piacon van, azonban csak az utóbbi időben vált igazán népszerűvé azzal, hogy egyre több étterem vette fel az étlapjára. Az emberekben általában fel sem merül, hogy a terméknek lényegében semmi köze sincs a szárnyakhoz – egyszerűen csak hisz az ügyes marketingfogásnak.

Számos oka van annak, amiért a sült finomságot éppen csirkeszárnynak hívják, ezek közül talán a legfontosabb, hogy a kifejezést használva a vállalkozások pénzt spórolhattak: az elmúlt időszakban ugyanis ezekben az országokban a csirkeszárny ára annyira felment, hogy már ténylegesen többe került, mint az addig uralkodó csirkemell – amiből ezek a „csirkeszárnyak” túlnyomórészt valójában állnak.

Az olyan nagy, csirkeszárnyra specializálódott hálózatok, mint a Wingstop, vagy a Buffalo Wild Wings ezért arra kezdte ösztönözni vásárlóit, hogy a csontnélküli „szárnyat” vásárolják inkább, ne a valódit. Ezt a Wingstop vezére, Charlie Morrison is elismerte:

„ez számunkra anyagilag kicsit előnyösebb, ezért a vendégeinket igyekszünk ebbe az irányba terelni”, fogalmazott.

A stratégia végül kétszeresen is megtérülni látszik. Az egyik nyilvánvaló: a vásárlókat egyre több csontnélküli szárny vásárlására sarkallták. Emellett azonban volt egy másik előny is: a marketing hatására egyre kevesebbet kellett rendelniük a valódi csirkeszárnyból, így azok ára végül esni kezdett. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy míg a csontnélküli terméket továbbra is nagy sikerrel árusítják, a valódi, ízletes szárnyak is visszatérhettek a kedvencek közé, méghozzá kedvezőbb áron.

A csontnélküli csirkeszárnyak – valójában egyszerű nuggetek – az ilyen ételt árusító étteremláncok többségében a szárnyeladások óriási hányadát fedik le. A Wingstop esetében ezeknek a termékeknek az aránya 35 százalék, míg a Buffalo Wild Wings-nél már többet is adnak el belőlük, mint a valódiból:

a csontnélküli változatból náluk 1 milliárd fogyott 2015-ben, míg a valódi szárnyból 768 millió darab

– ez pedig valószínűleg nagyban hozzájárult a lánc utóbbi erőteljes növekedéséhez is, írja a FoodBeast. 

Ameddig pedig ennyire megéri, a gyorséttermek továbbra is ezt a terméket fogják reklámozni az igazival szemben – amelynek „előállítása” jóval nehezebb, hiszen csirkénként mindössze kettő apró darab található belőle.

Felmerül a kérdés: ha ezek a „csontnélküli csirkeszárnyak” valójában inkább csirkemell falatkák (nuggets), akkor miért nem hívják egyszerűen csak így őket? Itt jön képbe az agyafúrt marketing, amelynek szinte mindenki bedől.

Lássuk csak, ha az emberek a csirkeszárnyra gondolnak, sörre, bárokra, sportközvetítésekre, baráti összejövetelekre – majd szinte rögtön utána a szárnyakra specializálódott étteremhálózatokra – asszociálnak.
Ezzel szemben,

a nuggetekről leginkább az olcsó gyorséttermek, az alacsonyabb minőség, a csóró diákmenük, és az autós kajálások ugranak be.

Az egészen más érzelmi kötődés miatt hátrányba kerülne az az étterem, amelyik nevén nevezné a terméket, azokkal a versenytársakkal szemben, amelyek csontnélküli szárnyként árulják.

S bár a két termék tökéletesen megegyezik, ha valaki csontnélküli szárnyat rendel, valójában egy egészen más, „felnőtt” élményt választ, magyarázzák a marketingesek. Ez a gyakorlatban mégiscsak azt jelenti, hogy az éttermek palira vesznek: más, jobb élményt kínálnak, amelyhez viszont olcsóbb terméket adnak, ezzel pedig rendeléskor nem árt tisztában lenni.

Forrás: magyarkonyhaonline